Keresd az utat! - Aktívturisztikai lehetőségek Szentes térségében

Útleírás

	Túrakód: V005_09		Túranév: Szentes térsége / Vizek útjain /Csongrádi csillag #1 /(1 nap)		Feltöltve: Frissítve: Bejárva:	2019-02-11 2019-03-15 2018-06-02
	Nehézség:		Táv: 31 km

31,4 km-es túránk során felevezünk a Bökényi duzzasztóig, mely a Hármas-Körös 5,6 fkm-nél létesült, és hazánk első vasbetonból készült vízépítési műtárgya. Odaérve körbeevezzük szigetet, hogy alaposan szemügyre vehessük mind a duzzasztási-, mind a hajózsilip oldali részeket.
Visszatérve tiszai vízre, ismét felfelé, a múltidéző csongrádi pontonhídig lapátolunk.
Odaérve átsiklunk alatta, hogy megélhessük ezt a különös és ritka élményt.
(Utunk során megtapasztalhatjuk mind a nyugodt természeti környezetet, mind a Körös-toroki strand pezsgő életét, valamint a „múlt-kor” kedvelői egy 1887–ből származó vízmércét is megtekinthetnek.)

Kiindulási pontunk a St. Jupát SE. vízitelepe mellett található komplejáró (237,8 fkm), (úp.: 000iep).
Innen a Tisza folyási irányával szemben, a szentesi strand felé induljunk el! (A track csupán a túraútvonal műholdképen történő eligazodást, valamint a nevezett pontok terepen történő könnyebb beazonosításának célját szolgálja, nem feszesen követendő nyomvonal.
Folyásiránnyal szemben történő haladásunknál célszerű a parthoz közelebb, lefelé haladva, beljebb, a sodorvonal közelében evezni.)
239 fkm-nél hagyjuk el a szentesi üdülőterületet. Innentől kezdve egy háborítatlanabb szakaszon siklunk. De mire elmélyednénk benne, látótérbe kerül előbb a közúti, majd szinte rögtön utána a vasúti híd is. A kettő között található a 240 fkm-es tábla (j.). A hidakat elhagyva ismét nyugalomra lelhetünk. (A túrán célszerű követnünk a folyóvízen felfelé evezők stratégiáját, miszerint kanyarok mentén oldalt váltunk, hogy mindig a belső íven haladjunk. Így részben rövidebb a táv, részben a sodrás is csekélyebb. De ha kíváncsiságunk irányítja hajónkat, ne habozzunk azt az oldalt választani, amelyik jobban felkeltette érdeklődésünket.)
Alacsony vízállásnál a 243 fkm alatt/felett található nagy balos kanyarulatban, jelentősen el kell távolodnunk a parttól, hogy evezőnk ne érjen le időnként a mederfenékre. Ez a rész már a csongrádi üdülőterülethez tartozik. Amikor a Körös-torokot megpillantjuk, még figyelemre lesz szükségünk: biztonságos távolságban kell kikerülnünk a hosszan elterülő és jelentősen benyúló kikötőt! Ne szálljunk ki ott, mivel ez a terület inkább a „motorizáltaké”, és jobb a békesség...
Leküzdve az akadályt már láthatjuk a híres homokpadot, mely pihenőhelyünk és strandolási lehetőségünk is egyben (243,9 fkm, úp.: 001kbp). Nyári szezonban a terület alsó és felső részén van lehetőségünk kikötni. A strandhoz tartozó partszakaszon a frekventált üdülőhelyeken szokásos gasztronómiai kínálatot találja az erre vágyó. A terület bejáratánál, a körforgalom mellett artézi kút is van (úp.: 002viz), így értékes és olcsó folyadékpótlás is biztosított.
Fontos: ne feledkezzünk meg felszerelésünk biztonságáról!

A partszakasz közepe táján találjuk a fémből készült Rév-kilátót (belépős, úp.: 003kilat), melyről remek panoráma nyílik a környező területekre.
(A hosszabb, időigényesebb felfedezéseinket célszerű a Tiszán visszafelé történő kikötéskor megtennünk, nehogy kicsússzunk időkeretünkből!)

Ismét vízre szállva a stranddal szemben, a Körösön folytatjuk utunkat. Fél kilométernyire a torkolattól, a jobb oldalon vízkivételi mű található: az ott látható két csövön látják el a Kurcát vízutánpótlással a Körösből. A töltésig csatorna szállítja a vizet, lehetőséget teremtve (némi száraz szakasz beiktatásával) turisztikai célú hajózásra - no de ez már egy másik túra útvonala, mi most térjünk vissza a Körös medréhez!
(A műtárgynál ne fürödjünk: Tiltott és veszélyes is! A szerkezet üzemelése esetén különösebb hanghatást nem tapasztalunk, viszont jelentős szívóerővel rendelkezik a vízszint alatti csővégeknél, ezért komoly veszélyforrást jelent.)

Felfelé haladva, gyorsan megtapasztaljuk, hogy ez a víz nyugodtabb, csendesebb, és békésebb. Ahogy távolodunk a strand nyüzsgésétől, a kanyarulatok mentén egyre inkább magával ragad bennünket a természet. Horgászokkal találkozhatunk itt-ott a folyó bal partján, főként a 2,5 fkm tájékán (úp.: 004kbp). Ezen a részen kiszállva lenne lehetőségünk besétálni a Szenteshez tartozó Magyartésre egy széles, kaszáló borította ártéren keresztül. Fentebb meredek agyagpartot is láthatunk, majd néhány kanyarulatot követően látómezőnkbe kerül a duzzasztómű két részét (duzzasztási ág, hajózsilip) elválasztó sziget csúcsa (szerencsés, ha ide az ITT, ITT és ITT elérhető anyagok áttanulmányozását követően érkezünk! Tartalmi átfedésük ellenére érdemes átnézni őket! További részletes anyag ITT és ITT érhető el.)

Odaérve, jobb oldalon található az 1907-ben elkészült, 3,53 m duzzasztási szinttel bíró vízlépcső, zsilipkamrai része, mely 10 m széles és 68 m hosszú. Kézi mozgatású kapuszárnyakkal rendelkezik. Érdemes kiszállnunk (úp.: 005kbp), hogy alaposan szemügyre vehessük! A kamrában fellelhetőek az eredeti létrák, mely hajóink kikötésére és a feljutásra is jó lehetőséget biztosítanak. (Engem mindig „megérint” e hely, hisz ez az első hazai létesítésű vasbeton vízépítési műtárgy, és én itt lehetek, felmászhatok a létráin. Megfoghatom a zsilipkapu kezelőkarját… Furcsa, de most, a klaviatúrát kopogtatva is ott vagyok. Megadatott az is, hogy még működés közben láthattam.)
A sziget csúcsát megkerülve (úp.:006ford) a duzzasztómű felőli oldalra kerülünk. Itt is érdemes kiszállni (úp.: 007kbp), akár mind a két oldalon - habár ez rutinosabb kormányost igényel.
A duzzasztást ún. tűkkel oldották meg (ezekről képeket az ITT elérhető anyag fotó mellékleteiben találsz, ahol makett is látható). Ezen tűk 464 cm hosszúságú, négyszögletes keresztmetszetű vörösfenyő rudak voltak, melyek egymás mellé helyezésével az e célra kialakított szerkezetben lehetségessé vált a meder teljes elzárása. Ehhez 350 db behelyezése kellett. A tűk ki-be mozgatásával lehetett az átfolyó víz mennyiségét szabályozni. (A műtárgy területén tilos a fürdőzés!)

Most, hogy felfelé leküzdöttük a folyó erejét, felderítettük a múlt itt található építészeti különlegességét, pihenjünk meg! Adjuk át magunkat a természet erejének: éljük meg a „csorgás” megnyugtató élményét!
Visszaérve a Körös-torokba, ismét pihenhetünk, strandolhatunk, erőt gyűjthetünk a tiszai szakasz küzdelmeire.

Amennyiben a strand alsó szakaszánál kötöttünk ki, úgy vízre szállva és tovább evezve meg kell kerülnünk a fürdőzésre kijelölt terület bójáit.
Az üdülőterület felső szélénél hosszabb „sarkantyú” (70 m, 244,6 fkm) búvik meg a mederben, amely alacsony vízállásnál a felfutás veszélyével jár! (Ha a tracket követve átkelünk a túlsó oldalra, nem kerülünk a kőgát fogságába.)
A 246,2 fkm-nél, a város felőli oldalon, a vízmércénél érjük el múltidézésünk első állomását (up.: 008latv). Itt találjuk az 1887-ben kiépített vízszintmérő egy részét, valamint az ekkor épített lépcsőt és a mellette lapuló emléktáblát (+440 cm szinttel egyvonalban).

Visszatérve a túlsó oldali belső ívre, és elérve a pontonhíd alatti komplejárót, lehetőségünk nyílik kiszállni, megmártózni (247,2 fkm, úp.: 009kbp). (FIGYELEM: Ez nem strand! Szolidan hűtsünk, frissüljünk!) Innen a pontonhíd szerkezetét is szemügyre tudjuk venni, esetleg fel is sétálhatunk rá. Ez a második állomása múltba nyúló programunknak (úp.: 010latv). A híd mai külsejét 1957-ben nyerte el, de az első építmény már 1896-ban összekötötte a várost a nagyréti termőterületekkel (történeti áttekintés ITT található).
Evezzünk át alatta! A meder közepén található pontonközben lehet sportcélú hajókkal átkelni. Egy „SPORT” feliratú tábla (úp.: 011info) jelzi ezt! (Méretesebb vízi jármű érkezése esetén a hidászok a híd egy 53,6 méteres szakaszát kishajóval félrevontatják az átkelés lebonyolítása érdekében kb. 15-20 perc alatt. A híd kinyitásáról készült Time Lapse videó ITT tekinthető meg.) Amennyiben több hajóból álló flottával túrázunk, az átevezésnél egyesével menjünk, kellő távolságot tartva egymás között! A híd alatt a folyás kissé ferde, nem merőleges a szerkezetre, ezért figyelmet igényel!
Átérve ne akarjunk egyből megfordulni és visszajönni, inkább evezzünk feljebb legalább 100 méterrel (úp.: 012ford)! Várjuk meg, amíg mindenki felér idáig, és csak ezután induljunk vissza! Lefelé is elővigyázatosnak kell lennünk, hisz a sodrás feltartóztatatlanul visz bennünket a híd irányába. Vízi járművünk kormányozhatóságának érdekében őrizzünk meg némi sebességet a vízhez viszonyítva!

No, most hogy leküzdöttük a folyó erejét és az átkelés izgalmát, pihenjünk meg, adjuk át magunkat a gravitációnak, éljük meg a tiszai „csorgás” megnyugtató élményét!
Visszaérve a Körös-torokba ismét strandolhatunk kedvünk szerint, valamint – belépődíj ellenében - meglátogathatjuk a korábban már említett fémvázas kilátót is (úp.: 003kilat).

Pancsolásunk, nézelődésünk végeztével „tengerre”!

Lefelé haladva ismét átadhatjuk magunkat a „csorgás” nyújtotta élménynek is, de ezt egy kicsivel lejjebb; a nyugodtabb, csendesebb szakaszon az igazi megtenni.

Elérve a szentesi strandot (238,6 fkm) kiköthetünk (főszezonban a strand területét jelző bójákon kívül eső alsó vagy felső partszakaszt választva). A parton, a nyárfák alatt tiszta vizű artézi kutat (úp.: 013viz), a szezonban pedig büfét és mosdót is találunk, valamint számos sportlehetőség is adott (lábtengó, strandfoci, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz).

Hajóba szállva gyorsan megérkezünk kiindulási pontunkra, mely egyben kiszállási helyünk is.

Feldolgozták: Virág Olga, Erdélyszky Szilvia, , ,

Tapasztalataidat, él ményeidet őrömmel fogadjuk! / Élménybeszámoló menüpontban (vállalható keret között) közzé tesszük.
(Fotó és videó anyagokat is várunk.)

Leírás letöltése: Word, PDF
(Nyomtatás: Word formátumot állólapként befűzött A4-re, utólagos A5-re vágással, PDF-et A5-ös állólapra javasolt.)

Túrakenu igénylésével kapcsolatos információk ITT.
Túravezetéssel kapcsolatos információk ITT.
Kiegészítő foglalkozással, terepgyakorlattal kapcsolatos információk ITT.
GPS igénylésével kapcsolatos információk ITT.